Extra eperdzsem lime-mal és vaníliával



Ha létezik a világon olyan gyümölcs, ami maga a megtestesült szájban olvadó mennyország, akkor számomra ez az eper. Vagyis helyesen a szamóca.  A földieper. Merthogy az eper a fán lakik, a szamóca meg a földön. Nem baj, az egyszerűség kedvéért nevezzük most epernek, hagyjuk el a földi jelzőt, úgyis olyan mennyeiek ezek a gömbölyded, vörös, lédús, édes gyönyörűségek.
Amikor a termésből már kellően telezabáltuk magunkat az első adandó alkalommal, tegyük meg még egyszer. Meg még egyszer, és újra. Aztán, amikor már megcsömörlöttünk az ízorgiától (hahaha – NEVER EVER!) és még marad valamennyi a kertben, főzzünk belőle dzsemet. Mert ugye kell az télire is, hiszen a ronda felhős, havas, esős, tocsogós évszakokat nemigen lehet enélkül kibírni. Vagyis ki lehet, csak nem érdemes :-)

Készült már egy adag sima eperdzsem a konyhánkban, az elkészítése pofonegyszerű, quittin 2:1-gyel készítem, a zacskón található utasításoknak megfelelően. Bruttó egy óra alatt elkészül, üvegmosással, epertisztítással, főzéssel, mindennel együtt, kezdőknek is menni fog, garantált sikerélmény. Az eperdzsemes üvegekre nyomtatható címkéket itt találsz, ha kedvet kaptál a főzőcskéhez.
Ezúttal valami extrábbra vágytam, és alapjában véve is szeretek kipróbálni mindent, ami új, vagy van benne valami plusz élmény. Így merült fel a lime-vanília-eper kombináció lehetősége. Igazán finom, friss, illatos-zamatos dzsem lett belőle.

Eperdzsem lime-mal és vaníliával



Hozzávalók:
  • 1,2 kg eper (tisztítva mérve)
  • 1 zacskó quittin 2:1
  • 50 dkg cukor
  • egy lime leve (plusz egy kevés reszelt limehéj is mehet bele, feltéve, hogy semmivel nem kezelték a héját, és ha valaki intenzívebben szeretné érezni a lime ízét)
  • egy bourbon vaníliarúd
Az epret megtisztítjuk, kicsumázzuk, legalább háromszor tiszta vízben átmossuk, és csak annyit eszünk meg menet közben belőle, hogy 1200 gramm megmaradjon a dzsemhez.
Egy tálba rakjuk az eperszemeket, és most jön a fun, a kedvenc rész, a hozzám hasonlóan infantilisek és a gyerekek is élvezni fogják. Tiszta kézzel jól összenyomkodjuk a gyümölcsöket, igen, mindenfelé fog fröcsögni, ezért mindenképpen sötét és/vagy játszósruhában álljunk neki a műveletnek. Arra azonban ügyeljünk, hogy maradjanak benne eperdarabok, mert úgy az igazi. Én többek között ezért nem turmixoltam, meg valljuk be, amúgy is egyszerűbb kezet mosni, mint a merülőmixert elmosogatni.
Mérjünk ki 50 dkg cukrot egy másik edényben, erre később lesz szükség.
Készítsük elő az üvegeket, mert ha feltesszük a dzsemet, már nem lesz időnk rá. Egyrészt el kell mosni meleg vízben alaposan, majd lecsöpögtetni szárazra, hogy steril legyen, másrészt szabaduljunk meg a mustár, torma, uborka, és egyéb címkéktől, amit az üvegen találunk, mert az a dzsemfogyasztókat csak összezavarja. És egyébként sem esztétikus. (A címkék ragasztóját a körömlakklemosó tökéletesen oldja, utána egy mosogatószeres elmosás, és tiszta vizes lemosás szükséges.)
Szóval. Ha az üvegeket előkészítettük, és az eperszemeket összenyomkodtuk, vegyük elő a vaníliarudat, és vágjuk félbe, majd a kés hátával kaparjuk ki a kis magvakat belőle, és adjuk az eperhez. Dobjuk bele a vaníliarudat is, hogy az íze jól belefőjön, a végén majd kihalásszuk. A lime-ot vágjuk félbe, levét adjuk az eperhez. Aki akar, és biztos benne, hogy a lime-ja bio, és semmiféle vegyszert, vagy gekkó lábnyomait nem hordozza a héján, reszelhet a zöld héjból is egy keveset bele. A quittint adjuk a vaníliás-limeleves eperhez, és jól keverjük össze, majd öntsük át egy lábasba. Ezek után már csak követnünk kell a befőzőcucc zacskóján lévő utasításokat. Az elegyet folyamatos kevergetés mellett forraljuk föl, ha felforrt, mehet bele a cukor, majd újraforrás után 5 percig főzzük és kész. A vaníliarudat halásszuk ki belőle.
Én nem szoktam elzárni a gázt alatta, hanem leveszem a lehető legkisebbre a lángot, mert egyrészt sterilizálni fogjuk az üvegeket a gőz fölött, másrészt a dzsem hihetetlen tempóban szilárdul. Vegyünk elő egy szedőkanalat, az üveget tartó kezünkre pedig egy fogókesztyűt, másként nagy eséllyel szerezhetünk égési sérüléseket (ez nálam kb. 85-90%-os valószínűséggel bekövetkező esemény szokott lenni). Az üvegeket fejjel lefelé a dzsem fölé tartjuk pár másodpercre, majd megtöltjük a dzsemmel, kb az üvegek pereméig, aztán a csavaros tetőkkel jól lezárjuk. Amikor készen vagyunk minddel, nagyjából öt percre a fejük tetejére állítjuk a jól lezárt üvegeket, majd az öt perc leteltével visszafordítjuk, és hagyjuk kihűlni. Az üvegek teteje klasszul becuppan, ebből fogjuk tudni, hogy a művelet sikeres.
Az edényből a maradékot minőségellenőrzés céljából megesszük, amennyiben megfelelően lehűlt. Mindet. Ezek után elégedetten megállapítjuk, hogy ez isteni. Mi más lenne, hiszen földieperből van.

Utóirat: JA és biggyesszünk az üvegekre hozzáillő címkéket, például ezt itt.

A címkeragasztó receptjével is nemsokára jövök. Update: a házilag készített címkeragasztó receptje itt.


Megjegyzések